A VÁLASZTÁS IDŐPONTJA
2022. április 3-ára írta ki az országgyűlési képviselő-választást Áder János köztársasági elnök.
VÁLASZTÁSI ÉRTESÍTŐ
A mintegy 7,8 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választójogosultnak a január 26-ai névjegyzéki állapotnak megfelelően február 11-éig kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést. Aki nem kapja meg az értesítőt, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti.
KAMPÁNY
A hivatalos kampány február 12-én indul.
AJÁNLÁSGYŰJTÉS
Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a törvény szerint legalább ötszáz, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges, a jelöltek február 12-től február 25-én 16 óráig gyűjthetik az ajánlásokat az ajánlóíveken. Az ajánlásokat a választókerületi választási bizottságnál kell leadniuk. A választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről.
Egyéni jelölt az lehet, aki legalább 500 érvényes ajánlást gyűjt a választókerületében.
Országos listát az a párt állíthat, amely legalább tizennégy megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.
Az országos listákat legkésőbb február 26-án 16 óráig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.
KÜLHONI MAGYAROKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Az a több mint 420 ezer magyar állampolgár, akinek nincs magyarországi lakcíme, és a 2018-as országgyűlési választás előtt vagy az után regisztrált, továbbra is szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, vagyis nem kell újra kérnie a regisztrációt. Az a külhoni magyar állampolgár, aki még nem regisztrált, választási regisztrációs kérelmét március 9-ig juttathatja el a Nemzeti Választási Irodába (NVI).
A külhoni választópolgároknak a választási iroda az országos lista jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, a választó pedig a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttatja bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak április 3-án 19 óráig meg kell érkeznie.
A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha március 25-én 16 óráig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe.
MÁS TELEPÜLÉSEN TÖRTÉNŐ SZAVAZÁS
Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, ugyancsak március 25-én 16 óráig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre. Az átjelentkezők a választott településen is az eredeti lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak.
HIVATALOS EREDMÉNYEK
Várhatóan a választás éjszakáján előzetes eredményt közöl majd az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 9-én, a választás országos eredményét pedig legkésőbb április 22-én.
Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia.
A magyar Országgyűlés 199 képviselőből áll, akik közül 106 egyéni választókerületben, míg 93 listán kerül megválasztásra.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek. Egyik szavazatukat egyéni választókerületi jelöltre, a másikat pártlistára vagy nemzetiségi listára adhatják le.
A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok egy listás szavazattal rendelkeznek, amelyet levélben adhatnak le.
Magyarországon egyfordulós, vegyes választási rendszerben választjuk meg az országgyűlési képviselőket.
Egyéni választókerület: az ország területe 106 egyéni választókerületre oszlik. Minden választókerületből a legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül képviselőként a parlamentbe.
Országos lista: listáról 93 mandátum kerül kiosztásra. Listát a pártok, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak. A mandátumok ez esetben a nemzetiségi- és pártlistákra leadott szavazatok, valamint az egyéni választókerületekből származó töredékszavazatok arányában kerülnek kiosztásra.
Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhat. Amennyiben a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár szerepel a nemzetiségi névjegyzékben, akkor pártlista helyett saját nemzetiségének listájára szavazhat.
A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.
Egyéni választókerületben az lehet jelölt, aki legalább 500 választópolgár ajánlását összegyűjti.
Pártlistát azon jelölő szervezet állíthat, amely legalább 9 megyében és a fővárosban, összesen 27 egyéni választókerületben jelöltet állított.
Nemzetiségi listát az országos nemzetiségi önkormányzat állíthat, amely a nemzetiségi választópolgárok legalább 1%-ának ajánlását, de legfeljebb 1500 ajánlást összegyűjt.
Egy személy egyidejűleg egy egyéni választókerületben és egy országos listán lehet jelölt. Párt által állított egyéni jelölt csak ugyanazon párt listáján lehet listás jelölt (a több párt által állított egyéni jelölt pedig csak ugyanazon pártok által állított közös listán). Amennyiben a jelölt az egyéni választókerületben mandátumot szerez, őt az országos listáról törölni kell.
Nemzetiségi listát az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak. Nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása (de legfeljebb ezerötszáz ajánlás) szükséges. Két vagy több országos nemzetiségi önkormányzat nem állíthat közös nemzetiségi listát.
Mandátumkiosztás
Az egyéni választókerületek a relatív többségi elvre épülnek, amely szerint az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a választókerületben a legtöbb érvényes szavazatot kapja.
Az országos listán az a pártlista nem szerezhet mandátumot, amely a pártlistákra és nemzetiségi listákra leadott összes szavazat 5%-át nem érte el. Közös lista esetén az érvényes szavazatok 10%, kettőnél több párt által indított lista esetén 15% a választási küszöb.
Az országos listák közül először a nemzetiségek jutnak mandátumhoz, amennyiben megszerezték a kedvezményes kvóta szerinti szavazatszámot. A jelöltek a listán elfoglalt helyük sorrendjében jutnak mandátumhoz.
Az egyes pártlisták a rájuk leadott szavazatok, valamint az egyén választókerületi szavazás során keletkezett töredékszavazataik arányában jutnak mandátumhoz. Töredékszavazatoknak minősülnek: az egyéni választókerületekben az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel nem szereztek mandátumot, valamint az egyéni mandátumot szerzett jelöltek azon szavazatai, melyeket a győzelemhez szükséges szavazatszámon felül kapott.
A választáshoz kapcsolódó részletes információk a Nemzeti Választási Iroda oldalán érhetők el.
Copyright 2024. Minden jog fentartva
